2014. április 28., hétfő

27.Rész: Party Hard

Egy hete Austin nélkül. Csodálkoztam, hogy bírom. Másnap hazautazom és fogalmam sem volt Michele-ék beszéltek-e már vele vagy van-e valami fejlemény. Így Miami is teljesen más volt. Az csak együtt volt szép. Annyi minden hiányzott.Az volt a baj, hogy még magamban tudtam tartani és tudtam, hogy ez ahhoz vezet, hogy egyszer teljesen kijön belőlem és féltem, hogy ez otthon fog megtörténni, mert akkor engem nem engedtek volna vissza. Úgy bemutattam volna nekik Elyart is és Alexet. Mindenkit, de nagyon örültem, hogy Austinnal már találkozhattak. Anyunak nagyon szimpi volt és az egész család nagyon kedvelte, bár csak pár szót tudtak váltani, mert a család nem tud olyan jól angolul. Akkoriban állandóan zenét hallgattam. Addig sem járt az agyam és nem gondoltam a régi emlékekre. Kellett valami hobbi, amivel elütöm az időt. Volt, hogy átmentem Michele-hez, volt, hogy Elyarrel hülyültem, de rengeteg szabadidőm volt. Olyan dolgokat kezdtem el csinálni, amiket addig soha. Rajzoltam és minél többet, annál jobban ment. Olvastam. Azon a héten legalább két könyvet is kiolvastam, mert alig bírtam letenni őket és a legfurább az volt, hogy edzettem. Lejártam futni, has izmoztam, megtanultam fejen és kézen állni. Felfrissített és az agyam is jobban járt tőle. Az ember újjászületik és egészségesnek érzi magát ilyenkor. Eddig csak túléltem a tesiórákat, de ezek nagyon jól estek. Ja igen, a suli. Még ki kell találnom, hogyha hazamentem, hogy adom be anyának, hogy miért halasztok egy évet, hiszen úgy beszéltük meg, hogyha ideköltözöm, itt is iskolába járok majd. Azonban Austin azt tanácsolta, hogy halasszak és éljük ki együtt ezt az egy évet a meleg Floridában. Hát nem tudtam nemet mondani. Arra is gondoltam, hogyha ez így marad, már pedig az elején biztosak voltunk benne, hogy még csak veszekedni sem fogunk, akkor az ő pénzéből simán megélünk majd 10 gyerekkel is. Persze nem ezért szerettem, soha nem használtam volna ki és én is ugyan úgy bele akartam volna adni a részemet az egészbe, csak így már nem volt rajtam az a 2 tonnás stressz a tanulás miatt és szerintem így még jobban is teljesítettem volna. A hazautazásom előtti nap Elyar este felé jött haza. Én ha már ott laktam és ettem a kajáját stb., akkor kitakarítottam és csináltam is neki kaját, mire hazajött. Aznap is szép renddel és a saját zenéjével a Colourblind című dalával vártam. Természetesen, amint bejött a lakásba táncolni kezdtünk és megfogta a kezem, ami televolt karkötőkkel. Mondta, hogy vegyem le, de nem akartam. Végül leszedte rólam és megdöbbent.
- Gondolom nem beleestél egy bokorba. Van egy macskám, de arra nem foghatod. - nézett rám csúnyán.
A csuklómon hegek voltak és egyáltalán nem vall rám, hogy vágdosom az ereimet, sőt régen még elleneztem is, de egyszer mindent ki kell próbálni.
- Tudod, hogy szar most minden. - válaszoltam bocsánat kérő arccal.
- Erre nem foghatod. - fogta a fejét és leült a kanapára - Én próbálom neked itt a legjobbat megadni.
- Tudom és minden erőmmel azon vagyok, hogy megköszönjem. Tudod, hogy nem erre értettem. - öleltem át.
- Nagyon vigyázz magadra és ne csinálj ilyet! - szagolt bele a hajamba és suttogta a fülembe - Van egy jó hírem. Ma este buliba megyünk. Meg lettem hívva és vihetek magammal akárkit.
- Zsír, egy normális göncöm sincs. - néztem rá ijedten, de örültem a programnak.
- Ne hülyülj már! Biztosan összeszedsz valamit. - mosolygott.
Gyorsan a cuccaimhoz siettem. Megnéztem miből válogathatok. Siralmas. Végül valami igazán szexit választottam. Fekete, kicsivel térd fölé érő szoknyát egy piros, pántos, feszülő fölsővel. Mindehhez piros rúzst választottam és fújtam magamra egy kis kölnit is. Egy sima lapos fekete Converse cipőt vettem hozzá. Végre elkészültem. Kiléptem a szobából és Elyar már ott várt és az óráját leste. Odaszóltam.
- Bocsi a sok várakozásért. Indulhatunk. -  nyúltam a táskámért.
- Megérte. - esett le az álla és ajtót nyitott nekem.
Ő teljesen normálisan volt felöltözve, mint mindig. Csőfarmer, Nike Air Force csuka és egy laza, barna csíkos póló. Kocsiba szálltunk. Bekapcsoltuk a zenét és feltekertem a hangerőt. Azt szerettem abban az autóban, hogy volt tetőablaka. Kinyitottam és felálltam az ülésre. Süvített a szél, én pedig kitártam a két karom, becsuktam a szemem és mélyet szippantottam a levegőből.
- Hát ilyen. - kiabáltam le neki.
- Mi? - kérdezte, rajtam nevetve.
- Az édes élet.
Tisztára úgy éreztem magam, mint aki be van lőve. Ehhez nem kell se drog, sem pia, csak szeretni kell élni. Visszahuppantam az ülésre és a fejemet az ablaknak hajtottam. Megérkeztünk. Elyarrel egy korabeliek voltak és ő 19 éves, így reméltem nem lógok ki a tömegből. Azt mondta kitűnök, mert ragyogóbb vagyok, mint ott mindenki más. Az érdekes az, hogy ő ezt teljesen komolyan mondja. Nem azért, mert fel akar szedni, vagy mert kitalált egy új csajozós szöveget. Ismerkedtem, beszélgettem. Rengeteg jó fej lány volt, de akivel leginkább megtaláltam a közös hangot az Jess volt. Egy gyönyörű, szőke hajú, nagy barna szemű  lány. Egy évvel volt idősebb nálam, azaz 17 volt. Nem volt pénzes, ebben a buliban hétköznapi emberek voltak, talán ezért is éreztem magam olyan jól. Beszélgettünk a fiúkról és kiderült, hogy kiskorukban együtt jártak Elyarrel. Sokat nevettünk, olyan dolgokat mesélt. Persze közbe ment az alkohol és nem olcsó kannás borról volt szó, így a szédülés nem kiáltott megálljt. Ettől csak jól érezted magad és buliztál. Ha észnél voltál és figyeltek rád nem volt baj. Nagyon jó zenék mentek és szépen összegyűlt a baráti köröm. Táncoltunk, tomboltunk és kimelegedtünk. Utólag minden el lett mesélve nekem a buliról. Elyar az udvari grillnél beszélgetett a haverjaival. Kicsit már ő is spicces volt.
- Mi van veled Fox? Még mindig nincs csajod? Itt van elég. - kérdezte tőle Bill, az egyik barátja és megnézte valaki fenekét. Elyar a földre szegezte a tekintetét és mosolygott - Gyerekek itt óriási szar van. A haverunk szerelmes. Ki az?
Hirtelen faggatni kezdték és megindult a pasis tanácsadás.
- Hát a lány, akit magammal hoztam. Nem akartam, de félek belezúgtam. - mesélte halkan - De ő mást szeret és én amit tudok megadok neki.
- Ha nem érezne semmit nem smároltatok volna és nem szórakoznátok olyan jól. Szerintem próbálkozz. Hosszú az éjszaka és be lesz rúgva. Adj be neki valami szöveget. - adta neki tanácsot Dan.
Ha nem lett volna pia Elyarben, akkor át sem gondolja, de ez esetben jó ötletnek minősítette.
- Van is ötletem. - válaszolta és megindult.
Én egy kanapén beszélgettem Jessel, amikor láttam, hogy felém közeledik. Rögtön felálltam és megöleltem. Megköszöntem, hogy elhozott, mert nagyon jól éreztem magam. Elmeséltem neki miket hallottam róla. Biztosan látszott rajtam, hogy be vagyok rúgva. Az nap este eszembe sem jutott Austin. Elyar megkért, hogy menjünk ki az udvarra.
- Holnap indulok vissza. - kezdett bele.
- Hova? - kérdeztem meglepődve.
- Angliába. Holnap hazamegyek, úgyhogy emlékezetes estét akarok.
- De nem erről volt szó. Úgy volt, hogy csak a díjátadó után mész. - néztem rá csúnyán és veszekedni kezdtem vele - Hazudtál. Itt hagysz, amikor a legnagyobb szükségem van rád. Szemét.
Ütögetni próbáltam, mert mérges voltam rá. Nagyon meglepett, amit mondott és nem akartam, hogy ott hagyjon. Szörnyű időszakon mentem keresztül és csak ő segíthetett. Ő csak kinevetett. Amikor befejeztem a kiabálást, odalépett.
- Nem hagylak itt te buta. Csak vicceltem. - suttogta.
Megfogta az arcom és megcsókolt. Ez a csók számomra most más volt. Tényleg megijedtem. A nyugalom szigete volt számomra. A többi csók csak szórakozás volt. Ócska játék, de ez.......ez más volt. A karjaimat a nyakába tekertem, ő pedig átfogta a derekamat. Most nem játszottunk. A pia mind a kettőnket felizgatott. Hevesen csókoltuk egymás ajkait, miközben a mögöttünk lévő autóra dőltünk. Megharapta a szám, elkezdtem puszilgatni a nyakát, ő közben becsukta a szemét. Elragadott minket a pillanat heve.
,,Ha utad végéhez érsz
És nem tudod az érzéseidet irányítani,
A szándékaid áldozatot követelnek,
Mikor az akaratod megtöri a lelked szellemét."
Green Day - 21 Guns

Nem érdekelt már semmi. Annál rosszabb már úgyse lehetett, így gondoltam kihasználom az egyetlen jót, ami most az életemben van. Persze, ha nem lettem volna berúgva, nem hagytam volna magam, de már nem tudtam irányítani magam. Szexi volt és kívánatos. Hadd legyen az enyém! - gondoltam. Beletúrtam a hajába. A haverjai büszkén néztek rá. Levettem a pólóját.
- Szerintem keressünk bent egy szabad szobát. - rágtam a fülét.
Összekulcsoltuk a kezeinket és elindultunk. Én vezettem. Átvágtunk a tömegen. Mindenki megnézett minket és mosolyogtak. Én is rámosolyogtam Elyarre és adtam neki egy puszit. Amikor előrenéztem éreztem, hogy elengedi a kezem. Gyorsan ránéztem. Hátrált és elfutott. Eltűnt a tömegben. Nem értettem. Kerestem, de nem találtam. Megkérdeztem a többieket merre látták. A kertre mutattak. A kerítésnél feküdt valaki a fűben. Odarohantam. Ő volt az. Ráta a zokogás. Még életembe nem láttam fiút így sírni. Azonnal lehajoltam hozzá.
- Mi történt? Hallod? Szörnyű így látni. - fogtam meg a kezét, de nem engedte.
- Én ezt nem bírom. Próbáltam visszatartani, elhitetni magammal, hogy nem cselekszem rosszat, ha megteszem. Becca be vagy rúgva. Én nem használlak ki, de rohadt nehéz megállni, hogy ne kelljél, hogy ne akarjalak. beléd zúgtam és már nem tudok mit csinálni. Ennek most ki kell jönnie és bocsáss meg, hogy megpróbáltam. - próbálta magyarázni, de közben rázta a sírás.
Átöleltem. Sokáig. Rohadtul sajnáltam, hogy nem tudok mit tenni. A mindene voltam, mindent megadott volna nekem és nem viszonozhattam, mert mást szerettem. Olyan értékes és aranyos srác, imádtam. Azt akartam, hogy boldog legyen. Bármit megtettem volna.
- Nyugodj meg. Én mindig itt leszek neked. Mindig számíthatsz majd rám. Olyanok leszünk mint két tojás. Akiket megbámulnak majd az emberek, mert mások leszünk. Mindennap beszélünk majd és meglátogatlak Angliában. Veled maradok. - nyugtattam.
- Ígéred? - nyugodott meg.
- Ígérem. Esküszöm és ha megnyugtat, ma este kellettél. - nevettem el magam.
- Nem, nem nyugtat meg. Így is nehéz uralkodnom magamon. - mosolygott.
- Menjünk haza! - álltam fel és nyújtottam a kezem, hogy felhúzzam a földről.
Letöröltem a könnyeit és elindultunk. Sok volt az este, ezért amikor hazaértünk rögtön lefeküdtünk aludni. Mellette aludtam, hogy ott legyek vele. A mellkasára tettem a fejem és úgy aludtunk el.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése